A kullancsok többféle betegséget is közvetítenek az ember és a háziállatok felé. Ezek közül az egyik legveszélyesebb a Lyme-kór.

A Lyme borreliosis az ember és a kutya kullancsok közvetítette fertőző betegsége, amelyet a Borrelia burgdorferi baktérium idéz elő. A kórokozó iránt fogékony a házi és a vadon élő emlősállatok széles köre, sőt a madarak is.

A betegségnek az emberben változatos kórképei vannak, ezek közül a vándorló bőrpírnak (erythema chronicum migrans) nevezett formát már 1909-ben észlelték, Svédországban. A betegség a nevét az Amerikai Egyesült Államokban található Lyme helységről kapta, ahol az 1970-es években, főként gyermekekben, a betegség izületgyulladással járó formájának halmozódására figyeltek fel. A betegség kórokozóját Willy Burgdorfer találta meg először - innen ered a kórokozó elnevezése - 1981-ben, a kullancs bélcsatornájában.

A Lyme borreliosis a világ mérsékelt égövi országaira jellemző. Magyarországon az első eseteket 1984-ben ismerték fel, azóta a betegséget tavasztól őszig rendszeresen észlelik. 
A Borrelia burgdorferi vektorai kullancsok, Európában leggyakrabban az Ixodes ricinus, de izolálták a kórokozót Dermacentor kullancsfajokból is. A baktérium a vérszívást követően a kullancs bélcsatornájában elszaporodik, majd onnan közvetve a nyálmirigyeibe jut. A kórokozó vérszívás közben a kullancs nyálával kerül a gazdaszervezetbe. 
Bizonyos területeken a fertőzött kullancsok aránya igen nagy lehet. Például 1991-ben, a budai hegyekben gyűjtött 31 kullancs közül ötben tudták a kórokozót kimutatni.

A kullancsokban a kórokozó az utódokba is átjut. A Borrelia burgdorferi rezervoárjai a kullancsokon kívül a vadon élő rágcsálók és az apró emlősök, de megtelepszik a kórokozó kutyában, lóban, szarvasmarhában, juhban, a vadon élő állatok közül pedig a szarvasban, őzben, mezei nyúlban és madarakban is. Az emberben a betegség az évszakok változásától és a kullancsok aktivitásától függő szezonalitást mutat: az esetek száma márciustól júniusig emelkedik, majd késő őszig folyamatosan csökken.

Háziállatokban a betegségnek bizonytalan tünetei vannak: kutyában láz, étvágytalanság, bágyadtság, gyengeség, ízületgyulladás és nyirokcsomó-megnagyobbodás fordulhat elő. A jellegtelen klinikai tünetek miatt csupán a szerológiai próbák és szerencsés esetben a kórokozó kimutatása, illetve kitenyésztése adhat biztos diagnózist.

Védekezés, megelőzés:

Háziállatoknál a tavasztól őszig terjedő időszakban a kullancs elleni szerekkel való rendszeres kezelés javasolt. Ennek lehetséges módjairól és lehetőségeiről kérjen tájékoztatást az állatorvostól. Erdős, bokros területeken való sétáltatás után a kutya testfelületének gondos átvizsgálása, a kullancsok mielőbbi eltávolítása (a kullancsot a bőrfelülethez minél közelebb, csipesszel megfogva, folyamatosan húzva), és a csípés helyének fertőtlenítése ajánlható. Ha a kullancsot 24 órán belül eltávolítják, a fertőződés valószínűsége minimális (a kórokozó a vérszívás megkezdését követően csak bizonyos idő elteltével jut a kullancs nyálmirigyébe), 48 óra múlva azonban már 30, 72 óra elteltével pedig szinte 100 százalékra növekszik ez a valószínűség. 
A betegség ellen kutyáknak adható védőoltás, ennek részleteiről kérjen tájékoztatást az állatorvostól.

Irodalmi forrás: 
dr. Varga János, dr. Szent-Iványi Tamás, dr. Kobulej Tibor, dr. Etter László (1993): 
A zoonosisok járványtana. Mezőgazda Kiadó Budapest